Milyen a jó szigetelőanyag?

Egy ház építésénél vagy felújításnál fontos gondoskodni annak hőszigeteléséről is. Előbb-utóbb döntést kell hoznunk arról, hogy milyen szigetelőaanyagot válasszunk erre a célra.

Azonban, a fentieken kívül még további kérdések is felmerülhetnek bennünk:

  • milyen szigetelőanyagot érdemes választani?

  • mikorra kell az épület hőszigetelését időzíteni, mire kell figyelni?

Az alábbi cikkben bemutatjuk, szerintünk melyik megoldás a legjobb.

Mikor célszerű a házat, épületet szigetelni?

Éghajlatunkon a szigetelési munkák elvégzésére a tavasz, a nyár és a kora ősz a megfelelő időszak. Olyan hőszigetelő rendszerelemek, mint a ragasztók vagy a vakolatok száradási tulajdonságai miatt a külső falszigetelést nem szabad plusz 5 oC-nál alacsonyabb hőmérsékleten végezni, és ideális esetben a hőmérséklet 25 oC-nál sem magasabb.

A homlokzati szigetelési munkát nem szabad sem erős szélben, sem túl erős napfényben végezni. A munka megkezdése előtt érdemes meggyőződni arról, hogy a fogadófelület szilárd és tiszta (por- és olajmentes). Fontos az is, hogy a homlokzati elemeket, például ablakokat, ajtókat, bentmaradó redőnytokokat a hőszigetelési munkálatok megkezdése előtt kell beépíteni.
 

Milyen szigetelést is válasszunk?

A szigetelőanyag piacon nagyon széles választékkal találkozhatunk. Ismeretek hiányában könnyen összezavarodhatunk a választás tekintetében. Amit figyelembe tudunk venni, az az egyes szigatelőanyag fajták műszaki tulajdonságai és termékelőnyei. De kezdjük az elején. Érdemes természetes alapanyagú szigetelőanyagokra összpontosítani, melyek jellemzően kivételes méretstabilitással és viszonylag nagy testsűrűséggel rendelkeznek és amelyek jól ragaszthatók bármely falfelülethez. Ezzel biztosítható ugyanis a szigetelés felületfolytonossága és egyenértékűsége anélkül, hogy a szigetelés minőségét lerontó hőhidak képződjenek, melyeken keresztül a hő távozik.

Az egyik legnépszerűbb jellemző, amely alapján egyes építtetők szigetelőanyagot választanak, a hővezetési tényező az ún. lambda érték. A szakértők azonban úgy vélik, hogy ez az érték nem lehet az egyetlen választási kritérium. Ennek oka, hogy a szigetelés minősége függ a felhasznált szigetelőanyag vastagságától, de számít az is, hogy a szigetelt épületszerkezet milyen anyag(ok)ból áll.

Nem árt tudni, hogy a szigetelőanyagoknak olyan egyéb tulajdonságai is vannak, melyek hatással vannak kényelmünkre, biztonságunkra, egészségünkre és az energiahatékony üzemeltetésre. Ideális esetben a felhasznált hőszigetelő-anyag a legmagasabb, A1 neméghetőségi osztályú, ami jelentősen növeli a tűzbiztonságot. Az ilyen tűzbiztos szigetelések, mint pélául a kőzetgyapot, tűz esetén hozzájárulnak az épületszerkezet szilárdságának fenntartásához, meghosszabbítják az bent tartózkodók meneküléséhez szükséges időt, és emellett nem fejlesztenek mérgező füstöt a helyiségekben.

Jó, ha a kiválasztott szigetelőanyag kiemelkedő páraáteresztő tulajdonsággal is rendelkezik. Ennek köszönhetően ugyanis a szerkezeten belüli páralecsapódást s ezzel összefüggésben a penész kialakulásának kockázata minimálisra csökken. A megfelelő akusztikai paraméterek szintén fontosak - a kőzetgyapot szigetelés megvédi az épületet a nem kívánt zajoktól, jöjjön az egy lármás szomszédtól, vagy a környező utcákról.
 

Milyen vastag legyen a szigetelőanyag?

Minél vastagabb, annál jobb. Annál erősebb lesz a szigetelési képesség. A szigetelőanyag vastagságának kiválasztásakor érdemes az előírások által megfogalmazott minimális értékeket túllépni.

Javaslataink a vastagságokra:

  • 20 cm a homlokzatra
  • 15 cm a padlók esetében
  • 10 cm a válaszfalakba
  • 30-30 cm (két rétegben) a magastetőkhöz
     

Szigeteljük az egész házat, vagy csak bizonyos részeit?

Ezt a kérdést szinte minden építtető felteszi magának. Szigeteljem még a pincét és a padlást is – de hát ott ritkán vagyunk? A válasz: ha minél több pénzt szeretne megtakarítani a fűtésen, ha jobb beltéri klímát szeretne biztosítani, ha nem szeretne hőhidakat, akkor minden szóba jövő felületet érdemes szigetelni.

A családi házak külső falain keresztüli hőveszteség 20 és 35 százalék között mozog (egy szigeteletlen épület teljes hőveszteségéhez képest), ezért a homlokzatokat az épület fűtésével kapcsolatban felmerülő költségek csökkentése érdekében mindenképpen szigetelnünk kell. A tetőtéren keresztül is sok hő szökhet el, ezért magát a tetőt, vagy a padlásfödémet is fontos leszigetelni.

A válaszfalak és a padlók esetében főleg a hanggátláson van a hangsúly, de a padlók, födémek esetében – főleg, ha alatta fűtetlen garázs vagy pince található - szintén elengedhetetlen szigetelni.
 

Környezetbarát anyagot választottam?

Az emberek, építtetők egyre inkább környezettudatosak, legyen szó az élet bármely területéről. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, biciklivel járunk füstölgő autó helyett, odafigyelünk környezetünk, bolygónk tisztaságára. Egyre többeknek fontos, hogy környezetbarát és fenntartható módon éljenek, és ennek megfelelő termékeket vásároljanak,

Erre lehetőség van a szigetelőanyagok megválasztásakor is. Ilyen választás a kőzetgyapot, melynek alapanyaga a természetben előforduló és bőségesen újratermelődő bazaltkő. A bazaltköveket a gyártás során előbb folyékony lávává olvasztják, majd szálasítják és végső formába öntik. A kőzetgyapot termékek működésük során az előállításukhoz szükséges energia mennyiségének többszázszorosát takarítják meg.

Ezen felül a kőzetgyapot lemezek akár többször is újrahasznosíthatók.

A ROCKWOOL kőzetgyapot szigetelőanyagok környezetbarát termékek. Az ilyen anyagok használatával jelentősen csökkenthető a fosszilis tüzelőanyagok használata, valamint a CO₂ és egyéb szennyező anyagok légkörbe kerülése.